Nos. Túl vagyunk a nyaraláson. Egy hetet töltöttünk Bélapátfalván egy kertes házban. Először kicsit aggódtam, hogy Boszi majd elindul felfedezni a falut, hiszen annyi kollega kutyafonál ott össze-vissza, biztos lesz neki szimpatikus, és hát nem tudunk rá minden percben odafigyelni. Ennek az lett a vége, hogy Boszi pár nap alatt belakta az egész kertet, esze ágában sem volt elhagyni a kis birodalmát, és bőszen, mondhatni boszin őrizte az egész családot, de még a ház tulajától is. :) Sikerült megbizonyosodnunk, hogy bizony nagyon jó kis házőrző a mi kuttyunk.
Jött velünk túrázni, meg a határba bóklászni, egy hétre szinte el is felejtettük a pórázt, jött bevásárolni, várost nézni. Természetesen itt is mindenkinek nagyon tetszett, de a legaranyosabb egy kisfiú volt, a hátunk mögül hallottuk: "Apu, nézd, milyen aranyos kutyus... csak... Apu, nem túl hosszú? Micsoda, kisfiam? Hát a kutya! Nem túl hosszú?" :DDD
Egész héten borzasztóan jól viselte magát. Na jó. Egyszer ellopta az asztalról a füstölt csülök felvágottat. A csomagolást találtam meg a kertben, mutattam neki, hogy "Boszi, hááááát, ez meg mi???". Azt a farokcsóválós bűnbánós, meg "én nem is éééééértem, miről van szó" előadást filmezni kellett volna :)
De ami a legfőbb!!! Egész héten nem pisilt be! Igaz, minthogy folyton kint volt, nem volt gond azzal, hogy vissza kell tartani (bár éjszakára itt is bent volt, és sokáig aludtunk). De ott voltak a szerelmetes szőnyegek, amiket soha nem hagy ki... nem hagyott ki eddig! Hurrá! Pedig egy egész szatyornyi takarítószerrel felszerelve mentem :) Nem baj, ha ez volt az ára, hát megérte!
Cserébe, hogy ilyen kis tündér volt, minden nap kimentünk a tóra fürödni, ahol megtanult vízben apportozni is. Rettentően élvezte, meg mi is, ki sem akart szállni a vízből.
Szegény teljesen szomorú volt, mikor hazajöttünk,és rájött, hogy nem költöztünk oda végleg. Viszont, és ez meglepett, nagyon gyorsan visszaszoktunk a lent pisilünk, fent nem, nem rángatjuk a pórázt, az igazodj azt jelenti, hogy, stb. kerékvágásba. Én nagyon úgy érzem, hogy ez alatt az egy hét alatt, ha nem is tréningeztünk szisztematikusan, nagyon sokat tanultunk, és valahogy sokkal összeszokottabban, összekovácsolódottabban jöttünk haza.
Tájkép kutyával
A labda, az a világ közepe
Mire képes a hosszúkutya? Pl. a lábam köré tekeri magát :)
A szőrös gyerek a Szalajka völgyben urával és élete szerelmével: a párommal, Tomival:)
Ha Tomi dögönyözni kezdi, a kutya elvágja magát, nyammog, nyaldos, nyeldes, és úgy szedi a levegőt, mint aki szilikózist kapott. Így szeretik ők egymást :)
